A hőmérséklet emelkedésével az épületekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy teljesítsék alapvető céljukat: a lakók védelmét a szélsőséges környezeti körülményektől. Ez a változás hatással lesz az épületek és környezetük kialakítására, befolyásolja az épületek burkolatának anyagválasztását és növeli a hűtőrendszerek adaptációját.

A globális CO2-kibocsátás körülbelül egynegyede az épületek üzemeltetéséből származik. A nettó nulla kibocsátás 2050-ig történő eléréséhez az épületek által felhasznált tüzelőanyagok további szén-dioxid-mentesítésére és az energiaintenzitás csökkentésére van szükség a hőenergia előállításának, visszanyerésének, tárolásának és felhasználásának optimalizálásával.

A globális CO2-kibocsátás közel 10%-a az épületek építéséből, karbantartásából, felújításából és lebontásából származik. A nulla nettó kibocsátás eléréséhez nemcsak a működési, hanem a beépített kibocsátások csökkentésére is szükség van, kevesebb új vagy újrafelhasznált anyag felhasználásával, a bioalapú anyagokra való áttéréssel és a hagyományos építőanyagok fejlesztésével.

A kormányok a Párizsi Megállapodás szerinti önkéntes kötelezettségvállalásokról a kötelező érvényű, az épületek CO2-kibocsátását célzó energiaügyi szabályzatokra térnek át. Miközben az üzemeltetési kibocsátások csökkentését célzó építési előírások világszerte szigorodni fognak, a szabályozás a beépített szén-dioxidra is ki fog terjedni, hogy átlátható életciklusadatokat szolgáltasson az építőanyagokra vonatkozóan.

A fenntarthatósági jelentéstétel összetettsége kihívást jelent a harmonizáció terén, de az ESG-jelentések elősegítik a hatékonyságot, csökkentik a kockázatokat, és megfelelnek a növekvő befektetői és fogyasztói elvárásoknak. A részletes adatok megbízható összesítése kulcsfontosságú lesz a jelentéstételi megfelelés és az erőforrások optimalizálása szempontjából.

Az építőipar jelentős szakképzett munkaerőhiánnyal küzd, amit a nyugdíjba vonuló munkaerő még tovább fokoz - ez a probléma a HVAC-ágazatban még súlyosabb. Ennek megoldása érdekében az építőipar befektet az imázsának javításába, a szakképzett tehetségek képzésének fokozásába és a technológia kiaknázásába.

Az épületek alkotják a modern élet gerincét, stabil környezetet biztosítanak a lakhatáshoz, a munkához és a kikapcsolódáshoz. Négy kritikus tényező - a szélsőséges időjárási események, az urbanizáció, a kiberfenyegetések és az új építési technológiák - azonban kiemeli, hogy a lakók jobb védelme érdekében sürgősen fokozni kell az épületek biztonságát.

Az emberek idejük közel 90%-át zárt térben töltik, és a járvány utáni időszakban egyre nagyobb figyelmet fordítanak az egészséges belterek iránti igényre, amelyet a légszennyezés, valamint a befektetők és a bérlők növekvő elvárásai tovább fokoznak. Ez az új épületek és az utólagos átalakítások tervezését úgy fogja alakítani, hogy a lakók jólétét helyezzék előtérbe, jobban összpontosítva a hőkomfortra, a levegő minőségére, az akusztikai kényelemre és az optimális megvilágításra.

A járvány gyorsan átalakította a mindennapi életet, kiürítve az irodákat és a bevásárlóközpontokat, és munkahelyekké változtatva az otthonokat. Ez maradandó hatást fog gyakorolni, megváltoztatva egy régóta fennálló paradigmát, ahol a terek már nem rögzített formájúak és funkciójúak, hanem dinamikusak, hogy megfeleljenek a változó igényeknek.

Az IoT-képes eszközök száma az épületekben gyorsan növekszik, de számos kihívás, például a korlátozott interoperabilitás és skálázhatóság, a frissíthetőség hiánya és az adattúlterhelés még mindig megakadályozza a bennük rejlő lehetőségek teljes kibontakozását. Az IP-alapú kommunikációs protokollok, a szemantikus tartományi modellek és a biztonságos hálózaton keresztüli frissítések segítenek leküzdeni ezeket az akadályokat és új felhasználási lehetőségeket nyitnak meg.

A globális építőipari munkatermelékenység a széttagolt tervezés, a végrehajtás és kezelés, a korlátozott adatcsere és az elavult előrehaladás-ellenőrzési módszerek miatt elmarad más iparágakhoz képest. Az olyan innovatív megközelítések, mint az integrált projekt-előkészítés, a fejlett digitális tervezés és a digitális munkafolyamat-menedzsment segítenek a projektvégrehajtás racionalizálásában, csökkentve a költséges utómunkálatokat és a projekt késedelmeit.

Az épületautomatizálási vezérlőrendszerek (BACS) globális piaca gyorsan növekszik, de a jelenlegi rendszerek széttagolt működéssel és hatékonysági hiányosságokkal küzdenek. A következő generációs BACS a mélyebb integrációt decentralizált intelligenciával, laposabb architektúrával és mesterséges intelligencia által vezérelt képességekkel kombinálja, hogy növelje az energiahatékonyságot, a lakók kényelmét és a működési rugalmasságot.