Egészséges belterek

A fejlett országokban az emberek idejük közel 90%-át zárt épületekben töltik ⁽⁵³⁾. Az urbanizációs ráta növekedésével tovább fog nőni az egyre több időt zárt térben töltő globális lakosság száma. A világjárvány óta a higiénia és a beltéri levegő minőség (IAQ) iránti tudatosság nőtt, és egy 1120 amerikai munkavállaló körében végzett felmérés szerint széles körben aggódnak a rossz beltéri levegő minőség egészségügyi hatásai miatt ⁽⁵⁴⁾. Ezt a tendenciát tovább gyorsítják a járvány utáni egészségügyi prioritások, a városi légszennyezés és az ESG-stratégiák.

A világjárvány és a hibrid munkamodellekre való áttérés miatt az irodai és lakóterek higiéniája és beltéri levegő minősége egyre nagyobb figyelmet kap. Például a megfelelő, 40-60% közötti relatív páratartalom fenntartása kritikus fontosságú, mivel a száraz nyálkahártyák növelik a fertőzés kockázatát, és a vírusok tovább élnek száraz felületeken. Hasonlóképpen, a fokozott szellőztetés, a beltéri levegő csökkentett keringetése és a jobb légszűrés 9-20%-kal csökkentheti a fertőző betegségekből eredő betegszabadságokat ⁽⁵⁵⁾.

A városi népesség növekedésével párhuzamosan a városokban a légszennyező anyagok koncentrációja is növekszik. Ma a világ lakosságának 99%-a olyan helyeken él, ahol a légszennyezettség meghaladja a WHO által meghatározott határértékeket ⁽⁵⁶⁾. 2023-ban Delhi átlagos PM2.5 részecskekoncentrációja több mint hússzorosan meghaladta a WHO irányadó határértékét ⁽⁵⁷⁾. A légszennyezésnek való rövid és hosszú távú kitettség egyaránt súlyosbítja az egészségügyi problémákat, növeli a légzőszervi és szív- és érrendszeri megbetegedéseket, az egészségügyi költségeket és a halálozást. A WHO szerint a légszennyezés évente 6,7 millió idő előtti halálesethez vezet ⁽⁵⁶⁾.

Emellett a befektetők és a bérlők egyre inkább beépítik az egészségügyi mérőszámokat az ESG-stratégiáikba. Miközben ez hozzájárul a szélesebb körű társadalmi előnyökhöz, a befektetők és a bérlők számára is azonnali előnyökkel jár. A befektetők akár 7,7%-os bérleti díjnövekedést tapasztalnak a tanúsítottan egészséges épületek esetében ⁽⁵⁸⁾, míg a bérlőknél a jobb beltéri levegő minőségnek köszönhetően 8%-kal javul az alkalmazottak teljesítménye ⁽⁵⁹⁾.

Az egészséges belterek iránti kereslet növekedésével az új épületek egyre inkább a lakók jólétét helyezik előtérbe, míg a meglévő épületeket utólagosan alakítják át úgy, hogy megfeleljenek ezeknek az előírásoknak. Az olyan jellemzők, mint a hőkomfort, az egészséges beltéri levegő minőség, az akusztikai kényelem és az optimális megvilágítás egyre nagyobb jelentőséget kapnak. Az ezeket a paramétereket mérő és figyelő kiváló minőségű érzékelők mindenütt jelen lesznek.

A hőkomfort az egyik fő oka annak, hogy épületeink vannak. Jelentős szerepet játszik abban, ahogyan megtapasztaljuk a tereket, ahol élünk és dolgozunk. Hat elsődleges változó járul hozzá a lakók hőkomfortjához: a száraz hőmérséklet, a sugárzási hőmérséklet, a relatív páratartalom, a levegő sebessége, az anyagcsereráta és a ruházat ⁽⁶⁰⁾. Az első négy változót a HVAC-rendszerek szabályozhatják, hogy a lakók számára egészséges és komfortos környezetet biztosítsanak. Ma azonban sok épület még nem szabályozza megfelelően ezt a négy változót.

A jó beltéri levegő minőség támogatja az egészséget, a jólétet és a termelékenységet. Ezt befolyásolja a lakók légzése (CO₂, kórokozók), a kültéri szennyező anyagok (részecskék, káros gázok), a beltéri kibocsátások (illékony szerves vegyületek) és az alapkibocsátások (radon). A hatékony szellőzés és a fejlett szűrés alapvető fontosságú, mégis sok épület még mindig a kézi ablaknyitáson alapul, ami a levegőminőség és az energiafelhasználás szempontjából nem hatékony.

Az akusztikai komfort kulcsfontosságú tényező a produktív és kielégítő épített környezet kialakításában, mivel a nemkívánatos belső és külső zajok megzavarhatják a munkát és a pihenést. A külső zaj olyan egészségügyi kockázatokkal hozható összefüggésbe, mint a magas vérnyomás, a stroke és a cukorbetegség, miközben bosszúságot is okoz ⁽⁶¹⁾. A belső térben az elektronikából, a HVAC-rendszerekből és a lakóktól származó zaj csökkentheti a koncentrációt és a termelékenységet ⁽⁶¹⁾. E kihívások kezelésére olyan stratégiák, mint a külső zajok csökkentése, a belső hangforrások kezelése és a hangelnyelő anyagok használata fokozhatják az akusztikai komfortot.

Az optimális megvilágítás biztosítja a vizuális kényelmet, és csökkenti az olyan problémákat, mint a szemfáradtság, a fejfájás és a termelékenység csökkenése. A vizuális előnyökön túl a fény a fiziológia működését is jelentősen befolyásolja a napszakos ritmus szabályozásával, amely szabályozza az éberséget, az emésztést és az alvást. A nem megfelelő világítás megzavarhatja ezt a ritmust, ami alvászavarokhoz és az olyan betegségek magasabb kockázatához vezet, mint az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek. Ennek megoldására az épületek egyre gyakrabban alkalmaznak napszakos világítást, káprázás-szabályozást, automatikus árnyékolást, sötétítést és a nappali fény optimalizálását ⁽⁶¹⁾.

A lakók jóléte a fenti környezeti tényezőkön túlmenően magában foglalhatja az ivóvíz tisztítását, az egészséges táplálkozási szokások elősegítését, a fizikai aktivitás ösztönzését, valamint a mentális és érzelmi egészség támogatását is az épületek tervezése során. E szempontok közül sok szerepel a mai egészséges épületek tanúsításában, mint például a WELL.

A szabályozások egyre inkább tartalmaznak egészséges beltéri környezetre vonatkozó követelményeket is. Az épületek teljesítményéről szóló felülvizsgált európai irányelv (EPBD) például előírja, hogy az új, nem lakóépületekhez tartozó, nulla kibocsátású épületek, valamint a nagyobb felújításon áteső épületek - amennyiben megvalósítható - mérő- és szabályozórendszereket tartalmazzanak a beltéri levegő minőségének ellenőrzésére és vezérlésére ⁽²⁸⁾.