Vegyes használatú és rugalmas helyek

A világjárvány gyorsan átformálta az életünket, a munkánkat és a kapcsolatainkat. Az irodák kiürültek, a bevásárlóközpontok elnéptelenedtek, az otthonok pedig munkahelyekké váltak, ahogy az emberek alkalmazkodtak az új életmódhoz.

2024 végén az Egyesült Államokban az irodai üresedési ráta 20,1% volt. Ez 30 éves csúcsot jelent, több mint 84 millió m2 [900 millió négyzetláb] üres irodaterülettel, ami elegendő ahhoz, hogy a New York-i One World Trade Center 300-szorosát megtöltse ⁽⁶³⁾. Hosszabb távon a McKinsey & Company becslése szerint 2030-ra az irodaterületek iránti kereslet 13%-kal csökken a járvány előtti normákhoz képest ⁽⁶⁴⁾. Hasonlóképpen, a kiskereskedelmi területeket is tartós kihívások elé állítja az e-kereskedelem növekedése, mivel a kereslet az előrejelzések szerint 2030-ra 9%-kal alacsonyabb lesz, mint a világjárvány előtt ⁽⁶⁴⁾. Ezzel szemben a lakóterületek iránti kereslet várhatóan növekedni fog, amit nem a városmagokba való visszatérés, hanem a járvány előtti tendenciáknak megfelelő népességnövekedés hajt.

Ez az ellentmondás rávilágít arra, hogy a terek nagyobb alkalmazkodóképességre szorulnak, ahol a tereket már nem valami rögzítettnek és állandónak, hanem valami dinamikus dolognak tekintik.

Az épületek változáshoz való alkalmazkodóképessége egyre inkább kulcsfontosságú tényezővé válik az épületek hosszú élettartama, gazdasági sikere és szén-dioxid-kibocsátása szempontjából. Ennek eredményeképpen a vegyes használatú és alkalmazkodó épületek iránti kereslet tovább fog nőni.

A vegyes használatú épületek több funkciót, például lakó-, kereskedelmi, iroda- és vendéglátóhelyeket integrálnak egyetlen épületen belül, hogy maximalizálják a térhatékonyságot és az alkalmazkodóképességet. A különböző felhasználási módok egy szerkezetben történő kombinálása páratlan előnyöket kínál a lakók számára: nagyobb forgalom a kereskedelmi bérlők számára és nagyobb kényelem a lakóépületek bérlői számára. A vegyes használatú épületek a bérbeadók számára is előnyöket kínálnak. Ez magában foglalja a magasabb bérleti díjakat, mivel a vegyes felhasználású környezetekben lévő irodahelyiségek akár 33%-kal magasabb bérleti díjakat tudnak elérni, és nagyobb rugalmasságot biztosítanak a helyiségek egyik felhasználási módról a másikra történő átalakítása tekintetében ⁽⁶⁵⁾. A vegyes használatú épületek felé való elmozdulás már most is zajlik. Az Egyesült Államokban például 2022 januárjában közel 200 olyan bevásárlóközpont volt, amely lakóegységek beépítését tervezte, és az üresen álló kiskereskedelmi egységeket lakóterekké alakította át ⁽⁶⁶⁾.

Az alkalmazkodóképesség fogalma kiterjed a szélesebb körű építészeti megoldásokra és a rugalmas épületekre is. A rugalmas épületek átkonfigurálható elrendezésű, mozgatható falakkal rendelkeznek, lehetővé téve az épületek zökkenőmentes átmenetét a különböző felhasználási módok között. Az átkonfigurálható alaprajzok az épületek vagy azok részeinek élettartamának meghosszabbításával a beépített kibocsátások csökkentéséhez is hozzájárulnak. Ennek a rugalmasságnak a támogatásához azonban olyan infrastruktúrára van szükség, mint például a moduláris kábelezés, vízvezeték- és HVAC-rendszerek, amelyek kiterjedt felújítások nélkül alkalmazkodnak a különböző konfigurációkhoz vagy terhelésekhez. Zürichben egy esettanulmány bemutatta, hogy a mozgatható falak és a független műszaki rendszerek beépítése egy irodaházba közel 550 millió USD értéket szabadíthat fel azáltal, hogy az üres helyiségeket közös munkaterületekké vagy lakóegységekké alakítja át, és több mint 70%-kal csökkenti az üresedési kockázatot ⁽⁶⁷⁾. Hasonlóképpen, az innovatív felvonórendszerek ma már lehetővé teszik, hogy egyetlen felvonócsoport többféle alkalmazást, például lakó-, iroda- vagy vendéglátóhelyeket szolgáljon ki, így könnyen alkalmazkodni tudnak a változó alkalmazásokhoz vagy utascsoportokhoz ⁽⁶⁸⁾. Ezek a rugalmas kialakítások azonban kihívásokat is jelentenek. Az összetettebb kábelezési, vízvezeték- és HVAC-rendszerek gyakran magasabb kezdeti költségekkel járnak, és ha nem megfelelően alakítják ki azokat, akkor a testreszabott kialakításokhoz képest magasabb az energiafogyasztásuk is. A rugalmas terek hosszú távú értékének maximalizálásához elengedhetetlen az alkalmazkodóképesség, a költséghatékonyság és a fenntarthatóság egyensúlyának megteremtése.