A jövő economy

Jelentési követelmények és átláthatóság

A fenntarthatósági jelentéstétel összetettsége kihívást jelent a harmonizáció terén, de az ESG-jelentések elősegítik a hatékonyságot, csökkentik a kockázatokat, és megfelelnek a növekvő befektetői és fogyasztói elvárásoknak. A részletes adatok megbízható összesítése kulcsfontosságú lesz a jelentéstételi megfelelés és az erőforrások optimalizálása szempontjából.

Alkalmazkodás az elszámoltathatósághoz

A fenntarthatósági jelentés azt jelenti, hogy a vállalat közzéteszi, hogyan integrálja a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) tényezőket, és mit tesz ezek javítása érdekében. Világszerte közel 20, különböző célokat követő szervezet vesz részt a fenntarthatósági jelentéstételi szabványok meghatározásában, köztük nonprofit szervezetek, üzleti konzorciumok és az ENSZ programjai (29).

Ez a heterogenitás ijesztő kihívássá teszi a jelentéstételi szabványok harmonizálását. Például az EU vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelvének (CSRD) hatálya alá tartozó vállalatoknak az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabványok (ESRS) szerint kell jelentést tenniük, amelyek eltérnek a Globális Jelentéskészítési Kezdeményezés (GRI) által kiadott, legszélesebb körben használt szabványoktól. Ugyanakkor a vállalatok meg kell, hogy feleljenek az EU taxonómiai előírásának is, amely a környezeti szempontból fenntartható üzleti tevékenységekre helyezi a hangsúlyt, valamint a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelvnek (CSDDD), amely az emberi jogokra és a környezeti átvilágításra összpontosít (30).

Bár a különböző ESG-követelményeknek való megfelelés összetett és költséges lehet, az átfogó ESG-jelentések olyan előnyöket kínálnak, amelyek túlmutatnak a szabályozási megfelelésen. A kiemelt ESG átláthatóság gyakran ösztönzi a cselekvést, mivel lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy azonosítsák a hatékonysági hiányosságokat, csökkentsék a költségeket és jelentős pénzügyi nyereséget érjenek el. A McKinsey & Company tanulmánya szerint az ESG hatékony végrehajtása akár 60%-kal is befolyásolhatja az üzemi nyereséget, például az energiafogyasztás vagy a vízfogyasztás csökkentése révén (31).

Az amerikai és európai befektetők is egyre inkább előtérbe helyezik az ESG-tényezőket, mint a kockázat és a portfólió volatilitás mérséklésére irányuló stratégiát (32). A környezetvédelmi mérőszámok gyakran jelentős figyelmet kapnak, különösen a Science Based Target (SBTi) kezdeményezéshez kapcsolódó önkéntes kötelezettségvállalások, amelyhez számos vezető vállalat csatlakozott. Ugyanilyen fontosak azonban az olyan szociális tényezők is, mint a beltéri levegő minősége, a hőkomfort, a világítás és a zajszint. Ezek az elemek közvetlenül befolyásolják a lakók egészségét és jólétét, csökkentik a hosszú távú kockázatokat, megelőzik a betegségeket és növelik a termelékenységet. Mivel az S&P 500 vállalat 86%-a már önkéntesen közzéteszi az ESG-adatokat, az átláthatóság standard elvárássá vált, ami erősíti a befektetők és az ügyfelek bizalmát (33).

Az amerikai és európai befektetők is egyre inkább előtérbe helyezik az ESG-tényezőket, mint a kockázatok és a portfólió volatilitás mérséklésére irányuló stratégiát

09_E2

Az átláthatóság mint a fenntarthatóság egyik mozgatórugója

A megbízható, jó minőségű adatok alapvető fontosságúak a használható ESG-jelentésekhez. Sok épületnek azonban kihívást jelent ezen adatok megszerzése és használata. A kritikus mérőszámok gyakran különböző rendszerekben találhatóak meg, inkompatibilis formátumban kerülnek átadásra, vagy manuálisan, egyszerű táblázatokkal konszolidálják őket, ami akadályozza a működésük világos megértését. Ezen akadályok leküzdése érdekében a vállalatok egyre gyakrabban alkalmaznak központosított jelentési platformokat és valós idejű felügyeleti rendszereket, amelyek az ingatlanportfóliókra vonatkozó adatokat rögzítik és kezelik a döntéshozatalhoz és a nyilvános jelentéstételhez.

A környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) jelentéstétel összetettsége és költségei ellenére az átláthatóság révén pénzügyi előnyökkel is jár

10_E1

A granuláris szintű pontos adatgyűjtés jobb betekintést tesz lehetővé az épületek működésébe és az erőforrások optimalizálásába. Németországban például a „Heizkostenverordnung", azaz a fűtési költségekről szóló rendelet előírja a fűtési és melegvízköltségek részletes mérését és elosztását, és megköveteli az ingatlantulajdonosoktól, hogy olyan eszközöket szereljenek fel, amelyek nyomon követik az egyéni energiafogyasztást, és havi szinten átláthatóvá tegyék a felhasználást. Ezek a rendeletek hangsúlyozzák az adatok fontosságát a fenntarthatóság és a hatékonyság előmozdításában. Hasonlóképpen, a nyomon követés és a jelentéstétel szerves részét képezi néhány zöldépület-tanúsítványnak, például a RESET-nek, amely előírja, hogy az akkreditált IEQ-monitorok csatlakozzanak a RESET Cloudhoz, és 30 percenként jelentsenek adatokat (34).