Integrált tervezés, telepítés és üzembe helyezés

2000 és 2022 között a globális építőipari munkatermelékenység évente kevesebb mint 0,5%-kal nőtt, ami jelentősen elmaradt a szélesebb értelemben vett gazdaság 2%-os termelékenység-növekedésétől ⁽⁷²⁾. Az előrelépést többek között a projektmenedzsment-módszerek tartósan nem hatékony működése, valamint a digitális eszközök használatának hiánya a tervezésben és az előrehaladás nyomon követésében akadályozza.

A hagyományos építési projektmenedzsment-módszerek gyakran figyelmen kívül hagyják a szakmák közötti összetett kölcsönös függőségeket. Mindegyik féltől elvárják, hogy kizárólag a saját speciális feladataira koncentráljon, és a saját, szerződésben meghatározott céljait kövesse. Ez az elkülönült megközelítés nemcsak a szakmák, hanem a projekt tervezési, végrehajtási és kezelési fázisai között is jelentős széttagoltsághoz és eltérő érdekek érvényesüléséhez vezet.

A jelenlegi tervezési folyamatok ezt a széttagoltságot tükrözik. Ezek több, egymástól független tevékenységből állnak, beleértve az építészeti tervezést, a statikai tervezést, valamint a gépészeti és elektromos tervezést. Ezek a tevékenységek futhatnak egymás után vagy párhuzamosan, bár továbbra is szétválasztva, korlátozott adatcserével. Ez az adatcsere megszakadása meghosszabbítja a projekt időkeretét, és gyakran vezet tervezési konfliktusokhoz, például ha a HVAC-légcsatornák telepítése összeütközik a vízvezetékekkel vagy más épületrendszerekkel. Az ilyen problémák gyakran csak a végrehajtási fázisban derülnek ki, ami költséges helyszíni kiigazításokat igényel. Ráadásul az épületautomatizálási eszközök üzembe helyezése még mindig többnyire manuálisan történik, ami megnöveli a folyamat hibalehetőségeit, és az eszközök nem működnek optimálisan. Az épület több mint 20 éves élettartama alatt a karbantartási beavatkozások gyakran tovább csökkentik a hatékonyságot.

Emellett az elavult előrehaladás-ellenőrzési és minőség-ellenőrzési módszerek akadályozzák a valós idejű betekintést, így a projektvezetők számára kihívást jelent a szűk keresztmetszetek proaktív azonosítása és megoldása.

Összefoglalva, ezek a kihívások gyakran vezetnek következetlenségekhez és hibákhoz a projektvégrehajtásban, ami költséges utómunkát és késedelmeket eredményez. Ez hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a projekttervezés és -végrehajtás integráltabb, digitalizált megközelítésére.

A tervezés, telepítés és üzembe helyezés integráltabb és digitálisabb megközelítése megoldhatja a korábban említett kihívásokat. Ez magában foglalja az új projektmenedzsment-megközelítések elfogadását, a digitális tervezési eszközök kihasználását és a digitális munkafolyamat-kezelési platformok használatát.

Az új, együttműködőbb projektmenedzsment-megközelítések, mint például az integrált projektvégrehajtás (IPD), segítenek összehangolni az építési projektben részt vevő valamennyi fél érdekeit. Az IPD egy olyan megközelítés, amelyben minden érintett résztvevő a projekt kezdetétől fogva részt vesz, szakértelmét átadja, és megosztja mind az előnyöket, mind a kockázatokat. Ez a megközelítés csökkenti az elkülönült gondolkodást, minimalizálja a tervezési konfliktusokat, megelőzi az anyagpazarlást és az utómunkát, és végső soron gyorsabb projektátadáshoz és alacsonyabb költségekhez vezet ⁽⁷³⁾.

A digitális tervezési eszközök, mint például az épületinformációs modellezés (BIM) vagy a generatív tervezés, támogatják az együttműködésen alapuló projektmenedzsment-megközelítéseket, és egyre inkább elterjednek. A BIM a projekt fizikai és funkcionális jellemzőinek digitális 3D-s ábrázolását kínálja, pontos, naprakész információkat biztosítva, és megbízható döntéshozatali alapként szolgál a projekt teljes életciklusa során. A mesterséges intelligenciával kiegészítve a BIM-eszközök automatikusan azonosíthatják a potenciális problémákat, mielőtt azok felmerülnének, vagy növelhetik a tervezés hatékonyságát és elősegíthetik a változatok megvitatását az algoritmusalapú és automatizált tervezéssel. Tanulmányok szerint a BIM-et alkalmazók 75%-a pozitív megtérülésről számol be. A tervezésen túl a BIM a kivitelezési ütemterveket (BIM 4D) és a költségeket (BIM 5D) is modellezni tudja, segítve ezzel a projektek időben és költségvetésen belüli megvalósítását ⁽⁷⁴⁾. A BIM használata a digitális ikrek számára is megnyitja az utat, megalapozva a működési hatékonyság javítását a telepítési és üzembe helyezési fázisok során ⁽⁷⁵⁾. Egy eszköz üzembe helyezéséhez szükséges adatok még a szállítás előtt letölthetők egy felhőalapú digitális ikerből, így az eszközök előre konfigurálva és telepítésre készen érkeznek az építkezés helyszínére. Ez csökkenti a helyszíni szerelési időt, minimalizálja a hibákat, és biztosítja a rendszerek közötti zökkenőmentes integrációt.

Végül a digitális munkafolyamat-kezelő eszközök javítani fogják az anyagmozgatást és az előrehaladás nyomon követését. Ezek az eszközök lehetővé teszik az anyagáramlás racionalizálását és az építési tevékenységek valós idejű nyomon követését. Az olyan technológiákkal, mint például a drónokkal támogatott ellenőrzések, ezek az eszközök lehetővé teszik az előrehaladás pontosabb nyomon követését, a lehetséges késedelmek azonosítását, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítását, lehetővé téve a projektcsapatok számára, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a változó körülményekhez.