Biztonságos épületek

A biztonság iránti igény az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet ⁽⁴²⁾, és az épületek azért vannak, hogy az embereket biztonságosan megvédjék a környezettől. A környezet azonban egyre kíméletlenebbé válik. Az éghajlatváltozás fokozza a szélsőséges időjárási eseményeket, az urbanizáció súlyosbítja az épülettüzek következményeit, a digitalizáció pedig felerősíti a kiberbiztonsági fenyegetéseket. Eközben az épületekbe bekerülő új technológiák új biztonsági kockázatokat jelentenek.

A szélsőséges időjárási jelenségek fokozódnak. Az Egyesült Államokban például az 1910 és 2024 közötti időszak tíz szélsőséges esőzéssel jellemezhető évéből kilenc mind 1995 óta következik be ⁽⁴³⁾. Világviszonylatban 2023-ban 170 árvízkatasztrófa következett be, ami kétszerese az 1990-es évek átlagának ⁽⁴⁴⁾. Ezen túlmenően a ciklonok intenzitása is jelentősen megnőtt, az elmúlt 30 évben az Egyesült Államokban ⁽⁴⁵⁾.

Az urbanizáció fokozza az épülettüzek hatását. Ahogy nő az egy területen élő és dolgozó emberek száma, úgy lesznek egyre pusztítóbbak az épülettüzek következményei - ez a tendencia már most is megfigyelhető az Egyesült Államokban, ahol az elmúlt évtizedben 27%-kal nőtt a nem lakóépületekben keletkezett tűzesetek száma, és 83%-kal nőtt a tűz okozta halálesetek száma ⁽⁴⁶⁾.

Az épületek digitalizálása a kibertámadásokkal szembeni sebezhetőségüket is növeli. A Kaspersky jelentése szerint az intelligens épületautomatizálási rendszerek kezelésére használt számítógépek közel 40%-át érte rosszindulatú kibertámadás ⁽⁴⁷⁾. A látszólag jelentéktelen IoT-eszközből eredő potenciális károkat jól példázza, hogy egy kaszinót a lobby akváriumában lévő intelligens hőmérőn keresztül törtek fel, így szerezve hozzáférést a nagy játékosok adatbázisához ⁽⁴⁸⁾.

Végül, az új technológiák új biztonsági kockázatokat hordoznak magukban. Például a hűtőgépekben és hőszivattyúkban használt alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkező új hűtőközegek gyúlékonyak vagy mérgezőek lehetnek. Az energiatárolásra használt lítium-ion akkumulátorok esetében fennáll a „termikus elszabadulás" veszélye, ami az akkumulátor túlmelegedését, mérgező gázok felszabadulását és potenciális gyulladást okoz. 2023-ban az Egyesült Királyságban 46%-kal nőtt a lítium-ion akkumulátorokkal kapcsolatos tűzesetek száma ⁽⁴⁹⁾.

A tervezés és üzemeltetés biztonsági szempontjai egyre fontosabbá válnak annak biztosítása érdekében, hogy az épületek továbbra is biztonságos környezetet nyújtsanak a lakók számára.

Az épületek szélsőséges időjárás elleni védelmét célzó proaktív intézkedések költséghatékonyabbak, mint az esemény utáni javítások. Az árvízveszélyes régiókban az épületekben a gipszkarton és a rétegelt lemez helyett egyre inkább vízálló anyagokat, például betont vagy PVC-téglát fognak használni. A csapadékos régiókban az épületek megerősített tetővel és ereszcsatornával rendelkeznek. A bozóttűzzel fenyegetett területeken az épületek tűzálló anyagokat, redőnyöket és sprinklerrendszereket tartalmaznak. A ciklonoknak kitett területeken az épületeket úgy tervezik, hogy ellenálljanak az erősebb szélterhelésnek is ⁽⁵⁰⁾.

Az épülettüzek növekvő valószínűsége és súlyossága magasabb tűzvédelmi szabványokat fog magával hozni. A korszerű tűzálló anyagok, például az intumeszcens bevonatok és a kompozitok megkönnyítik a tűz megfékezését. Az összekapcsolt érzékelőket és a mesterséges intelligenciát használó tűzérzékelő rendszerek javítani fogják a valós idejű megfigyelést és reagálást. A tűz és a füst terjedését a szellőzőcsatornákban egyre inkább motoros csappantyúkkal fogják szabályozni, mivel a mechanikus csappantyúk már nem megfelelőek. A tűzoltó rendszerek pedig a vízköd-technológia és a környezetbarát tűzoltószerek szélesebb körű alkalmazásával fejlődnek ⁽⁵¹⁾.

A növekvő kiberbiztonsági fenyegetések, valamint az olyan szigorúbb szabályozások, mint az európai kiberbiztonságról szóló törvény, felgyorsítják a biztonságos kommunikációs protokollok alkalmazását az épületautomatizálási és -vezérlőrendszerekben. A TLS-alapú titkosítást és a tanúsítványalapú hitelesítést kihasználó protokollok biztosítják a biztonságos, hamisításmentes kommunikációt az eszközök és rendszerek között.

Végül az új építési technológiákhoz kapcsolódó kockázatok célzott kockázatcsökkentési stratégiákat igényelnek. Az alacsony GWP-értékű hűtőközegeket, például R-290 (propán) és R-717 (ammónia) hűtőközegeket használó gépészeti helyiségek speciális gázérzékelőket igényelnek. Hasonlóképpen, a lítium-ion akkumulátoroknak otthont adó helyiségeket hidrogén és más veszélyes gázok, például etilén, propilén, metán és szén-monoxid kimutatására szolgáló érzékelőkkel látják el ⁽⁵²⁾.